Piskóta, ahogy Anyukámtól tanultam

Életem legeslegelső süteménye egy egyszerű piskóta volt. Anyukám receptje szerint. Sokáig eszerint a recept szerint készítettem a tortákhoz, piskótatekercsekhez való piskótákat. Majd egyszer csak úgy döntöttem - kamaszos hévvel megkérdőjelezvén Anyukám tanítását -, kipróbálok másfajta recepteket, hátha valaki jobban tudja Édesanyámnál. A kamaszkorból kigyógyulván vissza is tértem Anyu jól bevált piskóta receptjéhez, azóta már tudom, nekem ez a recept az igazi!

Hozzávalók:

• 5 tojás fehérje
• 5 tojás sárgája
• 5 evőkanál langyos víz
• 10 evőkanál cukor
• 5 evőkanál fehér liszt
• 5 evőkanál rétesliszt
• 1 csapott teáskanál sütőpor

Elkészítés:

A tojásfehérjéket a vízzel és a fele mennyiségű cukorral kemény habbá verjük. A kétféle lisztet elkeverjük a sütőporral, átszitáljuk majd beleforgatjuk a fehérje habba. A sárgájákat kikeverjük a maradék cukorral, ezt is belekeverjük az immár lisztes fehérje habba. Kikent, kilisztezett 26cm átmérőjű formában sütjük meg 180 fokon.

Felmerülhet a kérdés, mennyi ideig süssük. Nos, én mindig az orromra hagyatkozok. Amikor már finom piskóta illat van és eltelt legalább 15-20 perc a sütésből, bekukkantok a sütőbe. Még ilyenkor sem szívesen nyitom ki a sütő ajtaját, bár tudom, hogy már nem esne össze a piskótám. Ennél hamarabb azonban szigorúan tilos nyitogatni az ajtót, máskülönben tönkremegy a finom piskóta! A piskóta akkor jó, ha a tűpróbát kiállja és a teteje sem ragacsos, még egy picit sem.

Én a formában hagyom kihűlni, ezzel megakadályozható, hogy beessen az oldala a piskótánknak. Ebből a mennyiségű tojásból egy akkora piskótát kaphatunk, amit bátran ketté lehet szelni. Tapasztalatom azt mondatja velem, hogy ha három felé akarjuk szelni, akkor emelni kell a mennyiségeket. És ezt bátran meg is lehet tenni, nincs más teendő, mint arányosan emelni (kisebb tortaforma esetén csökkenteni) a hozzávalókat.